Szabadkőművességgel kapcsolatos programok naptára

Programok listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2016. június 25., szombat

Játék - Szabadkőműves összeesküvés a Bölcsészkaron

Egyedi helyszín: 
Trefort-kert
2016. június 25.,
15:00 - 20:00
egyéb

Szabadkőműves összeesküvés a Bölcsészkaron

Gyanús alakok mászkálnak ki-be az épületekben. Itt valami készülődik... Deríts ki a Mistoryval, hogy mi folyik az egyetemkert kapuja mögött! Töltsd le az appot, és játssz az eltés Storyval! Folyamatos játéklehetőség a Mistory és a Történeti Intézet közös applikációja segítségével.


Forrás: http://muzej.hu/hu/program/szabadkomuves-osszeeskuves-bolcseszkaron-szo-06252016-1500

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2015/06/jatek-fedezd-fel-velunk-trefort-kert.html

Kapcsolódó játékok: https://www.facebook.com/mistorygame/

2016. június 17., péntek

Előadás - GAUCSIK István: Tarján Ödön: politikus, vállalkozó, szabadkőműves

Konferencia: 80 éve alakult az Egyesült Magyar Párt

június 17.,09:00


meghivo
A Csemadok Komáromi Területi Választmánya és a Fórum Kisebbségkutató Intézet az Egyesült Magyar Párt 1936-os megalakulásának 80-ik évfordulója alkalmából konferenciát szervez június 17-én.
A  NEMZETI  EGYSÉG  JEGYÉBEN c. konferenciára Komáromban 9.00 órai kezdettel kerül sor az alábbi program szerint:
9.00  – 9.20    Megnyitó:
Stubendek László – Komárom polgármestere
Petheő Attila – a Csemadok Komáromi Területi Választmány elnöke
Molnár Imre – Magyarország Pozsonyi Kulturális Intézetének igazgatója
9.20 – 10.40     Az Egyesült Magyar Párt megalakulása és annak előzményei
ANGYAL Béla: A pártegyesítés felé? Az érsekújvári egyezmény.
SIMON Attila: Szent-Ivány József és a szlovenszkói magyar közösség egységes képviseletének a kérdése
GAUCSIK István: Tarján Ödön: politikus, vállalkozó, szabadkőműves
POPÉLY Gyula: Az EMP megszületése 1936-ban
10.40– 10.55  Vita
10.55 – 11.15 Kávészünet
11.15 – 12.35    Szempontok az Egyesült Magyar Párt megítéléséhez
TÓTH Endre: Az EMP és a prágai kormány viszonya (1936–1938)
SZARKA László: A kisebbségi egy-, illetve többpártrendszer kérdése a két világháború közötti magyar kormánypolitikában
FEDINEC Csilla: A pártszövetség és az egyesült párt a kárpátaljai magyar politizálásban a két világháború között
FILEP Tamás Gusztáv: Kell-e topográfiai alapon működő párt? Szüllő Géza és az egyesültek viszonya a bécsi döntés után
12.35 – 13.00    Vita
Társszervező: Fórum Kisebbségkutató Intézet
Támogató: Bethlen Gábor Alap




Forrás: http://felvidek.ma/esemeny/konferencia-80-eve-alakult-az-egyesult-magyar-part/

2016. június 10., péntek

Akiről mindenképpen beszélni kell az Ünnepi Könyvhét alkalmából

Akiről mindenképpen beszélni kell az Ünnepi Könyvhét alkalmából

60 éve hunyt el Supka Géza

EMLÉKKIÁLLÍTÁS, KÖNYVBEMUTATÓ
A kiállítást megnyitja dr. Arató Antal

Supka Géza: Egy elforgácsolt tudós élet
című könyvét bemutatja
Bényi Eszter textilművész, Supka Géza unokája
és dr. Arató Antal, címzetes igazgató

Időpont: 2016. június 10. (péntek), 18.00 óra

Helyszín: VMK Központi Könyvtár Olvasóterem
(Székesfehérvár, Oskola u. 7. fsz.)

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
A részvétel ingyenes.


2016. június 8., szerda

Supka Géza-emlékkiállítás

Supka Géza-emlékkiállítás

Kiállításmegnyitó: 2016. június 8. (szerda) 17 óra
Kiállítás: 2016. június 8. – július 2.
Központi Könyvtár – Átrium

Forrás: Bényi Eszter
Forrás: Bényi Eszter
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Központi Könyvtára
tisztelettel meghívja Önt

Supka Géza

halálának 60. évfordulója
alkalmából rendezett
emlékkiállításra

2016. június 8-án, szerdán, 17 órától.




A kiállítást megnyitja:
Csorba László,
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója

Kocsis András Sándor,
a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke

dr. Fodor Péter,
a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója

A kiállítás kurátora:
Bényi Eszter
textiltervező művész,
Supka Géza unokája

A megnyitó után a Fogadóteremben
Supka Géza: Egy elforgácsolt tudós-élet
című könyvét mutatja be

Féja Endre,
a kötet szerkesztője és
Sebestyén Ilona,
a Nap Kiadó alapító-főszerkesztője.

A kiállításmegnyitón és a könyvbemutatón készített képeket
a cikk végén található Galéria rovatban tekinthetik meg
(a képekre kattintva nagyíthatják azokat).

A kiállítás megtekinthető
2016. június 8. és július 2. között,
a könyvtár nyitvatartási idejében.

Helyszín:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Központi Könyvtár, Átrium
(Budapest VIII., Reviczky u. 1.) 

2016. május 26., csütörtök

Előadás - Raffay Ernő: Könyvbemutató (Politizáló szabadkőművesség) és előadás

Raffay Ernő író, történész tart könyvbemutatóval egybekötött előadást május 26-án, csütörtökön 18 órától a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, az Ezredévi emléktér / Libertatii u. 40. szám alatt. Bemutatásra kerül a szerző Politizáló szabadkőművesség című kötete. A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak. A helyszínen a szerző egyéb kiadványai és a Kárpátia Stúdió más kiadványai is kedvezményesen megvásárolhatók.

Forrás: http://www.reggeliujsag.ro/raffay-erno-eloadasa-nagyvaradon/

Kapcsolódó esemény: http://szkp3.blogspot.com/2016/05/2016.html

2016. április 7., csütörtök

Előadás - dr. Papp Gábor: Egy lovag a bányában, avagy Born Ignác kalandozásai a felvilágosodás korában

Egy lovag a bányában, avagy Born Ignác kalandozásai a felvilágosodás korában

Dr. Papp Gábor tárigazgató (Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár) A fenti címmel tart vetített képes előadást az ELTE Nyugdíjasklubban.


Az előadás Ignaz Edler von Bornról, ahogy mi magyarok ismerjük, Born Ignác lovagról szól. De ki is volt Born Ignác? Egy (hosszú) mondatban: német birodalmi lovagi családból származó, erdélyi születésű földtudományi, bányászati és kohászati szakember, szabadkőműves és illuminátus vezető, szakkönyvek és szatírák szerzője, tudományos társaságok alapítója és vezéralakja, a bécsi szellemi élet egyik központi személyisége a jozefinista korban, aki tanulmányait Nagyszebenben, majd Bécsben és Prágában végezte, és élete során cseh, magyar és erdélyi honosságot is kapott.
Az ellentétek embere volt: egy gazdag erdélyi aranybánya résztulajdonát örökölte, de adósságokban úszva halt meg. Jezsuita gimnáziumba járt, novícius is volt, de a szerzetesrendek és főként a jezsuiták engesztelhetetlen ellenfele lett. Szabadon szárnyaló szelleme évtizedes betegeskedéssel megtört testben lakozott. Szabadkőműves vezető volt, de nem a misztikum kedvéért: páholyát valódi tudományos műhelyként működtette. Sokan rajongtak érte, Mozart kantátát írt a tiszteletére. Egyes zenetörténészek szerint róla mintázta Sarastro alakját a Varázsfuvolában. Mások gyűlölték, sőt aljasnak tartották. Bécs egyik legismertebb személyisége, számtalan tudós társaság, köztük a londoni Royal Society tagja volt, de ismeretlen sírhelyen nyugszik – Mozarthoz hasonlóan.
 
Az előadás helyszíne: ELTE ÁJK Bp V. Kecskeméti u. 10-12. III. emelet B/19 gyakorló 
Időpontja: 2016. április 7. csütörtök 10:30 óra

 

Forrás: https://alumni.elte.hu/hir?id=NW-505

2016. március 31., csütörtök

Előadás - Raffay Ernő: Az erdélyi szabadkőművesség története

Raffay Ernő: AZ ERDÉLYI SZABADKŐMŰVESS ÉG TÖRTÉNETE

2016. március 31., csütörtök, 18.00 óra / Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűlésterme
Csíkszereda, Vár tér 1. sz.


Az előadás az erdélyi, 1867–1920 közötti szabadkőművesség történetét foglalja össze, természetesen kitekintéssel az 1920–1945 közötti évekre.

Bemutatja a szabadkőművesség történetének legfontosabb jellemzőit a kiegyezés után: a hazai két nagypáholy megalakulását, majd ezek 1886. évi egyesülését. Tárgyalja a szabadkőművesség konkrét tevékenységét: a jótékonykodást, majd a politikai életbe történő (egyébként tiltott) beavatkozását.

Az előadás részletezi az erdélyi szabadkőműves páholyok megalakulását. Erdély területét a történelmi Erdélyen – ez 59 ezer négyzetkilométer – túlmenően, a jelenlegi magyar–román határig terjedően értelmezi. Ez azt jelenti, hogy a nagyváradi László király páholytól a brassói Pannónia páholyig; a máramarosszigeti Tisza páholytól a kolozsvári Unió páholyon át az aradi és temesvári páholyokkal bezáróan tárgyalja az erdélyi szabadkőművesség történetét.

Az előadás természetesen azt is bemutatja (idézetekkel a korabeli szabadkőműves iratanyagból), hogy mik voltak a legfontosabb különbségek a budapesti és az erdélyi páholyok tevékenységében. (Míg a budapesti páholyok és tagjaik általában a radikális politizálás hívei voltak, addig az erdélyi páholyok – érezve a románság részéről megnyilvánuló veszélyeket – nagyobb odafigyelést tanúsítottak a magyarországi nemzetiségi kérdés megoldása iránt. Az előadás keretében bemutatásra kerül a kolozsvári Unió páholy több dokumentuma, amelyben az erdélyi románkérdéssel foglalkoznak stb.)

Raffay Ernő 1948. október 17-én született, erdélyi gyökerű, baranyai családban. Pécsett érettségizett a Széchenyi István gimnáziumban 1968-ban. Egy év képesítés nélküli nevelői munka után 1969–1971 között a Magyar Néphadseregben szolgált. Történelem – Kelet-Európa története szakon végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1977-ben. E karon 1977–1979 között ösztöndíjas gyakornok, 1979–1984 között tanársegéd, 1984–1989 között adjunktus, 1989-től egyetemi docens. 1989–1990-ben részt vesz a rendszerváltoztató mozgalmakban, ekkor Szeged városában a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója. 1989–1994 között MDF-es országgyűlési képviselő, 1990-ben az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke, 1990–1993 között az Antall József miniszterelnök vezette első szabadon választott kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára. 1994 végétől a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának oktatója. 1999–2004 között tudományos rektorhelyettes, 2000–2004 között a bölcsészkar dékánja, közben ugyanitt az Új- és Legújabb kori Magyar Történeti Tanszék vezetője. Az egyetemről 2011. október 18-án nyugdíjba vonult. Több éve a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola intézetvezetője (Társadalomtudományi Intézet). 2007–2011 között alapítója volt a Trianon Kutatóintézetnek s szerkesztője e kutatóintézet tudományos folyóiratának, a Trianoni Szemlének. Több mint 70 szemesztert tanított magyarországi és Kárpát-medencei egyetemeken (JATE Szeged, KRE Budapest, Soproni Egyetem Közgazdasági Kar (gazdaságtörténet), Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyvárad). Tíz szakkönyvet s több tucat szaktanulmányt publikált.

Kitüntetései: 1993: Zselju Zselev bolgár köztársasági elnöktől megkapja a legmagasabb bolgár állami kitüntetést, a Madarai Lovas Érdemrend arany fokozatát a két ország hadseregei közötti új kapcsolatok kiépítéséért.2008-ban a csíkszeredai Julianus Alapítvány Julianus díjazottja, az erdélyi
magyarokért végzett több évtizedes munkájáért. 2009 decemberében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat Nívódíját kapta a szomszédos országokban élő magyarokért végzett munkájáért.



Forrás: http://szereda.ro/cdownloads/files/file_7f59e1e1cfd746.pdf

Kapcsolódó beszámoló: http://szkp3.blogspot.com/2016/04/beszelgetes-raffay-erno-tortenesszel.html

Népszerű programok

Blogarchívum